Sokszor sok beszélgetésben szóba kerül az, hogy vajon kisgyerekkel hol könnyebb az élet. Ilyenkor kiderül az is, hogy a külföldi (ez esetben németországi) családtámogatási rendszerrel sokan nincsenek tisztában. Pedig ennek ismerete hasznos lenne, amikor a család, a külföldre költözésen gondolkodik.
Nézzünk a puszta számokat. Először Németországban.
A baba születése előtt 6 héttel és utána 8 hétig anyasági pénzt kapnak az anyukák, ami 13 euro/nap. Ezt az állam adja, és a munkáltató (ha van) kiegészíti az átlagfizetés 100 %-ára.Ez után következik az Elterngeld. Az összege a nettó fizetés 65-67 %-a, akinek nem volt a szülés előtt munkahelye, annak 300 euro/hónap. Ez az az ellátás, ami a legjobban különbözik a magyartól.Az Elterngeld (ha az anyasági pénzt felvette valaki) akkor a 8. hét után jár, 10 hónapra. Elterngeldet az apa is kap, 2 hónapra. Ez így tehát a baba 14 hónapos koráig tart.
Van arra lehetőség, hogy az Elterngeldet nem 10 hónap, hanem 20 hónap alatt vegye fel valaki, ebben az esetben a pénz fele fog járni. Tehát 20 hónap alatt kapja meg azt az összeget, amit normál esetben 10 hónap alatt kapna.
A gyerekkel 3 éves korig lehet otthon maradni, de az utolsó évre nem kap semmilyen juttatást az anya. Otthon maradhat, de akkor az apa fizetéséből és a családi pótlékból élnek.
Kelengyepénz van a baba születésekor, de CSAK a rászoruló családoknak. Ebben az esetben természetesen igazolni kell a rászorultságot.
A családi pótlék az 1. és a 2. gyerek után 194 euro/hó, 3. gyerek után 200 euro/hó, 4. gyerek után 225 euro, ami addig jár, amíg a gyerek a felsőfokú tanulmányait végzi, de max. 25 éves korig. A Kinderfreibetrag ( gyermekek utáni adómentes jövedelem) kb. 7400 euro. Ez azt jelenti, hogy éves nettó 7400 euro jövedelem adómentes, az ezen felüli rész után adózni kell.
Abban az esetben, ha a várandós kismama kórházba kerül, minden ott töltött éjszaka utána napidíjat kell fizetni, aminek az összege 10 euro/éjszaka. Szüléskor nem kell napidíjat fizetni. Ha a baba megbetegszik és kórházba kerül, az anya bent lehet vele, ha tudnak neki helyet biztosítani, ebben az esetben nem kell napidíjat fizetni.
Amikor az Elterngeld lejár és az anyuka dolgozni szeretne, akkor be kell adni a gyereket bölcsődébe. Ezzel az az aprócska gond van, hogy nagyon kevés állami bölcsőde van. Magán (fizetős) bölcsődék vannak, és Tagesmutter - rendszer. Ez azt jelenti hogy egy szakképzett gondozó a saját lakásán fogad 1-5 babát, akikre felügyel, amíg az anyuka dolgozik. Itt napidíjat kell fizetni.
Az állami bölcsibe nyilvánvalóan először a rosszabb anyagi körülmények között élők gyerekeit veszik fel, ezért előfordul, hogy valakinek nem jut hely, akkor neki Tagesmuttert kell keresni. Van, ahol ezekből is kevés van, tehát az sem biztos, hogy ide bejut a gyerek. Értelemszerűen amíg nincs bölcsi, vagy Tagesmutter, addig az anya nem tud elmenni dolgozni.
Az óvodánál is kb. ugyanez a helyzet: kevés állami ovi van, elsőbbséget élveznek a rászorulók és azok az anyák akik azonnal tudnának visszamenni a régi munkahelyükre dolgozni. Akinek nincs munkahelye, annak a gyereke kerül a sor végére. Az ovi nem kötelező, csak az iskola előtti utolsó év. Előfordul, hogy itt is hosszú várólista van, vagy csak a lakóhelytől távoli oviba veszik fel a gyereket. ( nem csak a külföldit, a német gyereket is)
Az ovi is fizetős, sőt van, ahova ebédet is vinni kell. Az iskola is sok esetben csak délelőtt van, tehát délben, kora délután hazamegy a gyerek. Nincs minden iskolában napközi.
Németországban az egészségügyi költségek sok esetben attól is függenek, hogy ki melyik biztosítónál van: aki több biztosítási díjat fizet, az több ellátást kap ingyen, vagy olcsóbban, mint egy másik biztosítónál kevesebbet fizető beteg.
Magyarországon a baba születése előtt kezdődik a CSED. 28 nappal a kiírás előtt lehet elkezdeni az igénybevételt, de nem kötelező. Összesen 168 napra jár, és a nettó jövedelem 70 %-a. Ez csak akkor jár, ha az anyának előtte volt 2 éven belül 365 munkaviszonya, és az igénylés idején is tart a munkaviszony.
A baba születésekor egyszeri anyasági támogatás van, 64 000 Ft.
GYED a baba 2 éves koráig jár, és a 169. naptól lehet mellette dolgozni is. Összege a nettó jövedelem 70 %-a.
GYES a kicsi 3 éves koráig jár, az összege 25 650 Ft.
A családi pótlék összege 1 gyermek esetén 12 200 Ft, 2 gyermek esetén 13 300 Ft/gyerek, 3 gyerek esetén 16 000 Ft/gyerek.
Mindezek mellett van családi adókedvezmény. Az összege a gyermekek számától, 1 gyermek után 10 000 Ft, 2 gyermek után 17 500 gyermekenként, havonta, 3 vagy több gyermek esetén 33 000 Ft gyermekenként, és havonta.
Főállású anyasági támogatás (GYET) három vagy több gyermek esetén jár, a legkisebb gyermek 8 éves koráig, vagy addig, amíg a legnagyobb gyerek be nem tölti a 18 éves kort. Az összege a mindenkori nyugdíjminimum összegével egyenlő.
A családokat igényelhetnek még CSOK-ot, családi otthonteremtési támogatást, amely lakásvásárlásra, építésre, felújításra költhető, összege a gyermekek számától, és a felhasználási céltól függ.
A fenti számok alapján azt látjuk, hogy a német és a magyar családtámogatás között a legnagyobb különbség a 2-3 éves korig járó juttatásokban és az adókedvezményben van. A kapott juttatásokhoz képest drága a bölcsődei, óvodai díj, sok esetben majdnem annyi, amennyi az anya fizetése lesz, amikor visszamegy dolgozni. Megfelelő nyelvismeret, és keresett szakma hiányában nem minden magyar anyuka tud Németországban munkát vállalni, és ha tud, annak is lehet, hogy nagy része a térítési díjakra fog elmenni.
Éppen ezért, nagyon ajánlott minden fiatalnak, aki külföldön szándékozik családot alapítani, hogy előtte alaposan nézzen utána a munkalehetőségeknek, családtámogatási, adózási rendszernek, hogy ne érje meglepetés.
Lábjegyzet: Néhány nappal ezelőtt Czeglédi György biztonságpolitikai tanácsadó is beszélt a német helyzetről a televízióban. Az ő véleménye szerint a német nők azért szülnek, csak egy -két gyermeket, mert fontosabb nekik a karrierjük, és mert a családtámogatási rendszerük nem éppen család-és gyermekbarát.